Érdemes tisztában lenni a különböző alapterület fogalmakkal a félreértések elkerülése miatt.
Kellemetlen lehet pl. csok igénylésekor szembesülni vele, hogy a nettó alapterület alapján megvásárolni kívánt ingatlan hasznos alapterülete nem elegendő a támogatás felvételéhez.
Az ingatlanhirdetésekben leggyakrabban a nettó alapterületet tüntetik fel.
Nettó Alapterület
„helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.”
„Gyakorlatilag az a felület, amit le tudnánk burkolni.” A válaszfalak vastagsága ide nem tartozik bele.
Bruttó Alapterület
„épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület”
Ez az épület „külseje”. A nettó terület + a külső falak vastagsága. Ez a szám mindig nagyobb, mint a nettó. Családi házaknál általában ezt látjuk a térképmásolaton (a beépítettség mértékénél), de lakáshitel szempontjából ennek nincs jelentősége, nem ez alapján számolnak.
Önálló családi házaknál az épület telken elfoglalt külső méretével számolható szintenként.
Hasznos Alapterület
„a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.”
A bankok és a CSOK Plusz rendelet is ezt vizsgálja. A definíció: „A nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.”
Mire kell figyelni?
Tetőtér: A tetőtéri szobáknál a ferde tetősík alatti, 1,90 méternél alacsonyabb részek nem számítanak bele. Hiába van ott a padló, „hivatalosan” az nem hasznos tér.
Garázs: Bár a garázs a ház része, és sokszor fűtött is, a CSOK és a hitelek szempontjából NEM számít lakótérnek, így a hasznos alapterületbe sem számítható bele (még akkor sem, ha belülről közelíthető meg).
- A falak, ajtók, gépészeti aknák, pincék nem számíthatók be az alapterületbe.
Erkély, loggia, tetőterasz
A jogszabályok konkrétan nem nyilatkoznak az erkélyek, teraszok beszámításáról, ezért is van, hogy a gyakorlatban többféle értelmezés is párhuzamosan használatban van. Az ingatlan értékbecslői gyakorlatban az erkélyek és teraszok csökkentő szorzóval (pl. 50%) adódnak a lakás méretéhez.
Az OTÉK általános előírásai szerint a lakáshoz csatlakozó külső terek a hasznos alapterületbe beszámítandók, ha azok fedettek, és a belmagasságuk legalább 1,90 méter. „Fedett” alatt a kifejezetten fedésre szolgáló épületszerkezettel felülről lezárt teret értjük. Többemeletes épületeknél az egymás feletti erkélyek funkciója nem az, hogy „fedést” biztosítson az alatta elhelyezkedő erkélynek, ezért az ilyen erkélyt nem számíthatjuk a hasznos alapterületbe.
Alapterület számítása CSOK PLUSZ esetén
„Hasznos alapterület a lakáson, mint önálló rendeltetési egységen belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyben a belmagasság legalább 1,90 m:
- előszoba
- közlekedő
- nappali
- hálószoba
- étkező
- konyha
- étkezőkonyha
- fürdőszoba
- WC
- kamra
- tároló
- gardrób
- mosókonyha
- kazánhelyiség
- egyéb fűthető helyiség
A számítás során nem lehet figyelembe venni a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét.”
A gyakorlatben ezt azt jelenti, hogy a felsorolt helyiségek négyzetméterben számolt alapterületét egyesével meg kell határoznunk, majd ezeket összeadnunk.
A kölcsön abban az esetben igényelhető lakás vásárlásához, ha a lakás a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. Ehhez a lakásnak az alábbiak szerinti hasznos alapterülettel kell rendelkeznie:
| Gyermekek száma | Lakás (m2) | Egylakásos lakóépület (m2) |
| 1 | 40 | 70 |
| 2 | 50 | 80 |
| 3 vagy több | 60 | 90 |