Érdemes tisztában lenni a különböző alapterület fogalmakkal a félreértések elkerülése miatt.
Kellemetlen lehet pl. csok igénylésekor szembesülni vele, hogy a nettó alapterület alapján megvásárolni kívánt ingatlan hasznos alapterülete nem elegendő a támogatás felvételéhez.
Az ingatlanhirdetésekben leggyakrabban a nettó alapterületet tüntetik fel.
Nettó Alapterület
„helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.”
Bruttó Alapterület
„épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület”
A bruttó alapterület a nettó terület + a falak vastagsága, tehát beleszámít a külső határoló falak és a belső válaszfalak vastagsága is, a bruttó alapterület így minden esetben nagyobb a nettó alapterületnél.
Önálló családi házaknál az épület telken elfoglalt külső méretével számolható szintenként.
Hasznos Alapterület
„a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.”
A hasznos alapterületbe a nettó alapterület 1,90 m feletti részei tartoznak bele, tehát pl. a tetőtér ferde részeinél az 1,90 m alatti részek nem számíthatóak be.
A hasznos alapterület nem vizsgálja az egyes helyiségek funkcióit, tehát beszámíthatóak az épületen belüli helyiségek pl. garázs 1,90 m feletti része is.
Erkély, loggia, tetőterasz
A jogszabályok konkrétan nem nyilatkoznak az erkélyek, teraszok beszámításáról, ezért is van, hogy a gyakorlatban többféle értelmezés is párhuzamosan használatban van. Az ingatlan értékbecslői gyakorlatban az erkélyek és teraszok csökkentő szorzóval (pl. 50%) adódnak a lakás méretéhez.
Az OTÉK általános előírásai szerint a lakáshoz csatlakozó külső terek a hasznos alapterületbe beszámítandók, ha azok fedettek, és a belmagasságuk legalább 1,90 méter. „Fedett” alatt a kifejezetten fedésre szolgáló épületszerkezettel felülről lezárt teret értjük. Többemeletes épületeknél az egymás feletti erkélyek funkciója nem az, hogy „fedést” biztosítson az alatta elhelyezkedő erkélynek, ezért az ilyen erkélyt nem számíthatjuk a hasznos alapterületbe.
Alapterület számítása CSOK PLUSZ esetén
„Hasznos alapterület a lakáson, mint önálló rendeltetési egységen belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyben a belmagasság legalább 1,90 m:
- előszoba
- közlekedő
- nappali
- hálószoba
- étkező
- konyha
- étkezőkonyha
- fürdőszoba
- WC
- kamra
- tároló
- gardrób
- mosókonyha
- kazánhelyiség
- egyéb fűthető helyiség
A számítás során nem lehet figyelembe venni a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét.”
A gyakorlatben ezt azt jelenti, hogy a felsorolt helyiségek négyzetméterben számolt alapterületét egyesével meg kell határoznunk, majd ezeket összeadnunk.
A kölcsön abban az esetben igényelhető lakás vásárlásához, ha a lakás a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. Ehhez a lakásnak az alábbiak szerinti hasznos alapterülettel kell rendelkeznie:
| Gyermekek száma | Lakás (m2) | Egylakásos lakóépület (m2) |
| 1 | 40 | 70 |
| 2 | 50 | 80 |
| 3 vagy több | 60 | 90 |
